kWh, azaz kilowattóra - ez az elhasznált, vagy épp visszatermelt villamos energia mértékegysége. A villanyszámlánkat elfogyasztott kWh mértékegység után fizetjük és a jól méretezett rendszer egyik legfontosabb alapkérdése, hogy mennyi az éves villamosenegia fogyasztás (kWh/év)?
kWp, azaz kilowattpeak – a napelemek teljesítőképességét az STC (Standard Test Conditions: 1000 W/m2 besugárzás, 1,5 AirMass érték és 25°C cellahőmérséklet) szerinti kWp-ben adják meg. Ennek köszönhető, hogy minden gyártó minden termékét össze tudjuk hasonlítani!
napelem – sokféle napelem létezik, de idehaza jellemzően a monokristályos és a polikristályos napelem a jellemző. Mindkettőnek megvan az előnye a másikhoz képest, ami az eltérő gyártástechnológiából fakad. Annak a megválasztása, hogy melyik a jobb egy-egy rendszerhez, azt mindig egyedileg kell megállapítani!
tartószerkezet – a napelemeket számtalan helyre el lehet helyezni, azonban egy biztos: gondoskodni kell azok minőségi rögzítéséről, hogy az ellenálljon az időjárás viszontagságainak akár 35-40 éven keresztül! A nem megfelelő anyagválasztás nem csak anyagi kárt, de személyi sérülést is okozhat!
solar kábel – a napelemek egyenáramot állítanak elő, amit el kell juttatni az inverterig. Ezeknek a speciális kábeleknek dupla szigetelésűnek, UV állónak kell lenniük és minimum 20 évre szóló tanúsítvánnyal kell rendelkezniük!

inverter – a napelemes rendszerek talán legfontosabb eleme! Az inverter felel az egyenáram váltakozó árammá alakításán kívül minden biztonsági előírás betartásáért, hiszen egy nem várt esemény (baleset) során emberélet múlhat rajta! Nem véletlen, hogy a szolgáltatók rendelkeznek egy engedélyezett inverter listával, és azon kívül nem szabad mást alkalmazni!
túlfeszültség, túláram elleni védelem – AC oldalon a szolgáltató megköveteli minimum a T2 (régi nevén C-s) túlfeszültség elleni védelmet, de bár nem kötelező, ajánlott minden esetben a DC oldalra is tenni, hiszen adott esetben jelentős kártól óvhat meg minket!
távműködtetésű tűzvédelmi leválasztó kapcsoló - a Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI) által 2015. március 1-től előírt védelmi eszköz, amelyet bizonyos esetekben alkalmazni kell a napelemes rendszerek telepítésekor. A tűzvédelmi kapcsoló célja a tűzoltó védelme tűz oltása közben.
HMKE – Háztartási Méretű Kis Erőmű
A háztartási méretű kiserőmű lényege, hogy egy könnyített, gyorsított, egyszerűsített eljárásban lehet engedélyeztetni a rendszert. Ez a kategória egy könnyítés, ami a lakosságot és a kisvállalkozásokat szolgálja. A lényege, hogy a megtermelt energiát az éves leolvasások között bármikor el lehet használni, tehát amit nyáron nappal visszatáplálunk, azt télen, vagy épp éjszaka elhasználhatjuk és ehhez nincs szükség akkumulátorokra! Az akkumulátor drága, a kapacitása véges, pár évente tönkre megy és rettenetesen környezetszennyező!
Fontos, hogy ezt a kategóriát nem jövedelemtermelésre találták ki, hanem a saját villanyszámlánk csökkentésére, akár nullázására!
Éves szaldós elszámolás
HMKE éves elszámolást igényelni max. 3x80 A csatlakozásig lehetséges!
Az éves szaldós elszámolás lényegét egy példával a legkönnyebb szemléltetni:
Tételezzük fel, hogy valakinek az éves fogyasztása 5500 kWh/év. Ha az energia ára kb. 36 Ft/kWh, akkor ez kb. 16 500 Ft/hó villanyszámlát jelent. Ha jól méretezzük a rendszert, akkor az éppen 5500 kWh energiát fog előállítani és amikor jön a villanyóra-leolvasó, akkor leolvassa, hogy a fogyasztott energia és a visszatáplált energia különbsége éppen 0 kWh, majd a szolgáltató ennek megfelelően állítja ki az éves számlát. Ez az ideális eset. Csatlakozási díjat továbbra is kell fizetni, azt nem lehet levonni a termelésből!
Ha kevesebb energiát állítunk elő, mint amennyit fogyasztunk, pl. "csak" 5400 kWh a rendszer termelése, akkor egész évre a fogyasztásunk mindössze 100 kWh lesz, tehát 100 kWh x 36 Ft/kWh = 3 600 Ft az éves villanyszámla! Ez is közel ideális!
Ha többet termelünk, mint amennyit fogyasztunk, akkor a szolgáltató az energiadíj egy részét köteles megfizetni, erre jogszabályban van kötelezve! Viszont az energiadíj csak a villanyszámla kb. fele, tehát 15-18 Ft/kWh árat köteles fizetni és azt is jellemzően számla ellenében, de már vannak kivételek! Könnyen kiszámolható tehát, hogy jelentősen túlméretezni nem érdemes a rendszert, mert a többlettermelés nem fogja visszahozni a felárat! Kis méretű túlméretezés ugyanakkor jó döntés hosszú távon, mert jellemzően nőnek a fogyasztási szokásaink, a napelemek termelése lineárisan csökken, és a Nap sem ugyanannyit süt minden évben!
Miért nem lehet átvinni az éves szaldó maradékát a következő évre? Gondoljunk csak bele!
- Ha nem változnak a fogyasztási szokásaink, akkor a következő évben újra többletünk lesz és folyamatosan "gyűlik a többletünk"!
- Ha látjuk, hogy többletünk van, akkor azt megpróbáljuk majd elhasználni a következő évben. Hogyan? Hát változtatunk az energiafelhasználási szokásainkon, azaz emelünk a fogyasztásunkon! Ez nem jó! Épp arra kellene mindenkinek törekednie, hogy csökkentsen a fogyasztásán!
Fontos továbbá, hogy ha növekszik a fogyasztásunk, akkor több energiára lesz szükség, ami azt fogja eredményezni, hogy csökken a megújulók részaránya! Ez történt 2013-2014 között is! 2013-ban 16,20%, 2014-ben 14,56% volt a megújulók részaránya úgy, hogy eközben a napelemek teljesítménye 2013-ban 35MW volt, míg 2014-ben 77MW!

Kiserőmű (500 kW-ig) KÁT és METÁR
Kiserőművet kell telepíteni, ha
- 3x80 A csatlakozásnál nagyobb a telephely csatlakozása,
- saját trafó van a telephelyen,
- jövedelemtermelő beruházást (KÁT, METÁR, stb.) szeretnénk!
Ha valakinek a csatlakozása nagyobb, mint 3x80 A, akkor is ki tudja elégíteni a fogyasztási igényét napelemes rendszerrel, ilyenkor azonban le kell mondani az éves elszámolás előnyeiről, és az elszámolás havonta történik ¼ órás profilokban, amelyhez a szolgáltató biztosítja a megfelelő mérést és adatszolgáltatást. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a telephely saját trafóval rendelkezik.
Jövedelemtermelő beruházás esetén is érdemes törekedni az 500 kVA-nél kisebb kialakításra, mert 500 kW-tól jelentősen szigorúbb előírásoknak kell megfelelni, épp ezért KÁT esetén a több MW-os erőművek jellemzően több 499-es rendszerből épülnek fel (pl. Keszü: 19 db 499 kW-os rendszer). METÁR esetén hiába létesítünk egymás mellé több 499-es erőművet, azokat egyben kell számolni!
2008. január 1-én elindult KÁT rendszerbe való belépést, 2016. december 31-ig lehetett igényelni.
2017. január 1-től bevezetésre került az új magyar megújuló villamos energia támogatási rendszer, a METÁR. A régi KÁT rendszer lezárásra került, ami azt jelentette, hogy 2016. december 31-ét követően új KÁT jogosultság iránti kérelem már csak a METÁR hatálya alatt nyújtható be és kizárólag 0,5 MW beépített teljesítmény alatt, azonban a régi kötelező átvételi rendszer (KÁT) érvényben marad a régi termelőkre a meglévő szerződéseik szerinti kifutásig. A rendszer finanszírozása a KÁT-tal egyezik meg, így új nevet kaptak a rendszer elsődleges finanszírozói is: "KÁT és Prémium pénzeszköz fizetésére kötelezettek".
Kiserőművek üzemeltetéséről nem szabad megfeledkezni, mert hiányuk súlyos veszteségeket jelenthet!
Szigetüzemű rendszerek
Szigetüzemű rendszernek azt a rendszert hívják, amely fizikailag nem kapcsolódik az elosztói hálózathoz. Létjogosultságuk erősen megkérdőjelezhető, hiszen ha állandó energiaellátást kell kielégíteni, akkor bődületes mennyiségű akkumulátorra van szükség, hogy télen is üzembiztos legyen. Tanyavilágban, kompromisszumokkal, vagy kiegészítő rendszerként azonban mégis érdemes vele foglalkozni megfelelő korlátok között!