Az üzemanyagcellás járművek közül a Toyota Mirai-ból készül jelenleg a legtöbb a világon.

Akio Toyoda, a Toyota elnöke 2015 tavaszán ünnepélyes keretek között adta át a Mirai gyártósorát a Toyota "elit" üzemében, Motomachi-ban, ott, ahol annak idején a Lexus LFA is készült. A világ első sorozatgyártású üzemanyagcellás személyautójaként a Mirai autóipari mérföldkőnek számított, az üzem dolgozói azonban többé-kevésbé régi ismerősként köszöntötték az ultramodern technológiát: 2008 áprilisa és 2011 szeptembere között ugyanis itt gyártották a Toyota FCHV-adv szabadidőjárművet is, a Toyota negyedik generációs üzemanyagcellás járművét.

Persze hatalmas volt a különbség a Highlander SUV alapjaira épülő FCHV-adv és az önálló fejlesztésű Mirai között. Az FCEV műszakilag jóval fejlettebb volt, üzemanyagcellájának teljesítménysűrűségét több mint a duplájára (3,1 kW/l) növelték, a háromrétegű, karbon kompozitból és egyéb korszerű anyagokból készített, nagynyomású hidrogéntartályok pedig kisebb méretük és tömegük ellenére is 20 százalékkal több üzemanyagot voltak képesek tárolni, így nagyságrendekkel javult a helykihasználás. Az FCHV-adv modellt hiába gyártották szériaszerűen (három és fél év alatt 726 darabot építettek belőle), soha nem került kereskedelmi forgalomba, csupán japán kormányzati szervek lízingelhették őket.

A ténylegesen értékesített Mirai már a gyártás első, csonka évében is elérte az FCHV-adv teljes darabszámát. Japánban 2014 decemberétől, az Egyesült Államokban 2015 augusztusától lehetett megrendelni az autót, az európai értékesítés 2016-ban vette kezdetét. A japan piacon a vártnál is nagyobb érdeklődés övezte a Mirai érkezését, néhány nap alatt több megrendelést adtak le az autóra, mint ahány példány belföldi értékesítésével a Toyota 2015 végéig számolt, így villámgyorsan egyéves várólista alakult ki az autóra.

Az érdeklődés érthető volt. A 489 centiméter hosszú, négyszemélyes szedán hivatalos mérések szerinti hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert, megfelelő töltési technológia alkalmazásával pedig egy töltéssel elméletileg akár a 700 kilométert is képes megtenni. Akkoriban egyetlen olyan, zéró károsanyag-kibocsátású személyautó sem létezett, amely akár csak meg tudta volna közelíteni ezt az értéket. Ráadásul a két, 700 bar üzemi nyomású üzemanyagtartály (az első 60, a hátsó 62,4 literes) feltöltése csupán 3-5 percet vesz igénybe. A villanymotor legnagyobb teljesítménye 154 lóerő, a maximális forgatónyomaték 335 Nm.

A gyártás második évében 2 000 Mirai készült Motomachi-ban, 2017-ben pedig elérték a jelenlegi 3 000 darabos éves termelési szintet. Ez azonban a második generációs Mirai megjelenésével radikálisan meg fog változni, a következő évtizedben évente már 30 000 darab üzemanyagcellás jármű gyártásával számolnak. A tízszeres szorzó természetesen nem csupán a Mirainak lesz köszönhető, a Toyota új üzemanyagcellás modelleket készül piacra dobni. Ennek érdekében már 2020-tól megnövelik a Honsha-i üzemanyagcella-gyártó üzem termelési kapacitását, illetve kibővítik a Shimoyama-i hidrogéntartály-gyárat.

Az üzemanyagcella kulcsszerepet játszik a Toyota 2050-es környezetvédelmi kihívásában megfogalmazott, szénsemleges mobilitásra irányuló törekvéseiben, mivel az FCEV mindennapi használata rendkívül praktikus, a fent említett jellemzőket ténylegesen zéró helyi károsanyag-kibocsátással társítja. Ugyanennek köszönhetően a technológia lehetséges felhasználási területei egyébként túlmutatnak a közlekedésen, a Toyota Honsha-i üzemében, ott, ahol a Toyota Motor Company történetének első fejezetét írták, már megkezdődött annak az új, telepíthető üzemanyagcellás áramfejlesztő berendezésnek a tesztüzeme, amely a Mirai technológiáját, az üzemanyagcellát, a vezérlő rendszert és az akkumulátort tartalmazza és amelyet a Toyota Energy Solutions leányvállalattal közösen fejlesztettek ki. A szünetmentesen üzemelő berendezés teljesítménye 100 kW, amennyiben a kísérlet pozitív eredményekkel zárul, a Toyota további üzemeit is fel kívánja szerelni ezzel a tiszta energiát előállító rendszerrel.